Anyu! Anyu! - kiab�l riadtan Klaudia. - Gyere be! F�lek! Olyan rosszat �lmodtam! - �desanya megnyugtatja, Klaudia pedig k�rdezõsk�dni kezd: - Mi�rt �lmodom mindig olyan rosszat? Mitõl vannak a rossz gondolatok? Igaz�b�l mi is az, hogy gondolat? Honnan j�n az �lom? Mi�rt nem �lmodhatok mindig sz�peket? A felnõttek is �lmodnak rossz dolgokr�l, anyu? Te meg apu mi�rt nem szoktatok f�lni �jszaka?
- Mennyi k�rd�s! - mosolyog �desanya - Egyszerre nem is tudok ennyire v�laszolni. Persze hogy a felnõttek is szoktak rosszat �lmodni. Ilyesmi mindenkivel elõfordul. A gondolat - az m�r nehezebb dolog. Tal�n jobban meg�rted, ha mes�lek neked valamit. K�pzeld el, hogy a gondolatok apr� kis emberk�k. Val�j�ban persze nem azok, de h�t ez most mese lesz.
Nos, ezek a gondolatemberk�k eleinte nagy b�kess�gben �ltek, �s szorgalmasan dolgoztak. Minden egyes gondolatemberk�nek megvan a feladata. Az egyik gondolat p�ld�ul el tudja neked �jra mes�lni azt a mes�t, amit anyu felolvasott. A m�sik �jra megmutatja a sok sz�p j�t�kot, amivel a bar�tnõdn�l j�tszottatok. N�melyik gondolat seg�t eml�kezned arra, amire a sz�leid tan�tottak, amit mutattak, vagy amit az �vod�ban vagy az iskol�ban gyakorolt�l. Egyik gondolat nagyon j�l sz�mol, m�s gondolatok seg�tenek megtanulnod a verset.
T�rt�nt egy napon, hogy a gondolatemberk�k �sszevesztek. Hogy hogyan is kezdõd�tt a csetepat�, arra m�r senki sem eml�kszik - csak annyi biztos, hogy a b�kess�gnek befellegzett. Az egyik gondolatemberke egyszeriben fontosabbnak k�pzelte mag�t a t�bbin�l. - �n igen fontos gondolat vagyok. Fel sem tudn� �p�teni a gyerek�nk a v�rat, ha �n nem s�gn�m meg neki, hogyan folytassa. Egysz�val: sokkal fontosabb vagyok, mint te! - v�gta oda ez a gondolatemberke a sz�mol�gondolatnak. - L�tt�l m�r olyan gyereket, aki �r�l, ha sz�molnia kell?
- Lehet, hogy nem �r�l - v�gott vissza m�rgesen a sz�mol�gondolat -, csakhogy �n seg�tem hozz� a gyerek�nket, hogy j� tanul� legyen, hogy egyed�l tudjon v�s�rolni, hogy megtanulja beosztani a zsebp�nz�t!
- Ugyan, mit vitatkoztok - sz�lt k�zbe egy harmadik gondolat. - Hisz mindenki tudja, hogy �n vagyok a legfontosabb, engem illet a dicsõs�g. Abb�l a sok sz�pbõl, amit a gyerek�nk �t�l, �n bark�csolom �ssze sz�m�ra a leggy�ny�rûbb �lmokat. Ugyan, van-e ann�l jobb, mint sz�peket �lmodni?
Az �lomgondolat p�ffeszked�se l�tt�n a t�bbi gondolatemberke majd megpukkadt m�rg�ben. De min�l d�h�sebbek lettek, ann�l jobban �rvendezett az �lomgondolat. Felfuvalkodott, l�bujjhegyre �llt, hogy megmutassa a t�bbi gondolatemberk�nek: csakugyan õ a legnagyobb, legfontosabb minden gondolat k�zt. Egyre t�bb �s t�bb gondolatemberke gyûlt a fontoskod� gondolat k�r�. Elõsz�r megpr�b�ltak a lelk�re besz�lni: ne legyen m�r olyan fennh�j�z�, hisz õk valamennyien egy�tt fontosak �s jelentõsek a gyerek�knek - mindegyik gondolatemberke a maga m�dj�n. Csakhogy az �lomgondolat nem volt hajland� egyik�kkel sem �sszem�rni mag�t. No, akkor t�madt csak haddelhadd! Egym�s szav�ba v�gtak, ord�toztak, hadon�sztak, de egyiknek sem siker�lt letromfolnia az �lomgondolatot. K�nytelenek voltak bel�tni, hogy szavakkal nem mennek semmire.
�sszedugt�k h�t a fej�ket a gondolatemberk�k, �s azon tanakodtak, hogyan gyõzhetn�k le a p�ffeszkedõ �lomgondolatot.
- Majd mi megmutatjuk, hogy egy gyereknek egy�ltal�n nincs sz�ks�ge �lmokra! Na v�rj csak!
M�rg�kben nem sok�ig gondolkodtak-fontolgattak: elt�k�lt�k, hogy majd j�l megtr�f�lj�k a hetvenkedõ fr�tert! Esz�kbe sem jutott, hagy a tr�fa tal�n balul s�lhet el.
Ugyan, mit fõztek ki a gondolatemberk�k? Elhat�rozt�k, hogy j�l �sszekavarj�k az �lomgondolat sz�p �lmait. Olyan buzg�n t�rt�k a fej�ket �jabb �s �jabb tr�f�kon, annyira �rvendeztek, hogy milyen j�l felbosszantj�k majd az �lomgondolatot, hogy k�zben eg�szen megfeledkeztek szeg�ny gyerek�krõl, akinek meg kell szenvednie a sok rossz �lmot. Nagy sok�ra azut�n el�lt a nagy hûh�, �s elõl�pett a leg�rtelmesebb gondolat.
- Ne l�gy annyira elbizakodott - tan�csolta az �lomgondolatnak. - Mindannyian egyform�n fontosak vagyunk. Mindegyik�nkre sz�ks�g van, de egyik�nknek sem szabad azt hinnie, hogy õ a legfontosabb. Csak akkor seg�thet�nk a gyerek�nknek, ha �sszefogunk, ha sutba v�gjuk a vit�t.
Az �lomgondolat megfogadta a leg�rtelmesebb gondolat j� tan�cs�t. A t�bbi gondolatemberke is megbocs�tott neki, �s t�bb� nem �rtotta mag�t a munk�j�ba. �gy azt�n az �lomgondolat megint sz�p, derûs �lmokkal aj�nd�kozta meg a gyereket.
Hanem, mivelhogy igencsak hi� volt õkelme, n�ha bizony megfeledkezett j� sz�nd�k�r�l. Hencegett, hetvenkedett, minden�ron le akarta tromfolni a t�bbieket. Csakhogy a gondolatemberk�k r�sen voltak. M�r aznap �jjel j�l �sszezavart�k az �lmokat, eg�szen addig, am�g az �lomgondolat megint meg nem juh�szodott.
Ez�rt azt�n m�g manaps�g is megt�rt�nik, hogy a gondolatok �sszekapnak, te pedig rosszat �lmodsz. Rossz szellemekrõl, rabl�kr�l, gonosz emberekrõl - de ha �gy van, az csak a gondolatemberk�k veszeked�s�nek k�sz�nhetõ, akik m�skor anyu aranyos mes�it mondj�k el neked �jra meg �jra. Ha m�r iskol�ba j�rsz, �s azt �lmodod, hogy hossz�-hossz� sz�moszlopot kell �sszeadnod, de sehogy sem �rsz a v�g�re - h�t ebben a sz�mol�gondolat a ludas. Ha �lmodban fenyegetõ csatasorba fejlõdnek a j�t�kaid, vagy pedig felkerekednek, �s vil�gg� mennek - nos, ennek az a gondolat az oka, amelyik m�skor is seg�t neked v�rat �p�teni.
Most pedig el�rulom, hogyan teremthetsz rendet a buta gondolatok k�z�tt, hogyan b�rhatod r� õket, hogy minde gyik sz�p rendesen v�gezze a dolg�t. Megl�tod, siker�l - hiszen te vagy a gondolataid kapit�nya!
Ugye, hallott�l m�r a vid�m var�zsl�inasr�l? Te is lehetn�l �m var�zsl�inas. De bizony eleinte a var�zsl�inasoknak sem siker�l mindig a var�zsl�s a var�zsig�kkel. M�g a hatalmas, j�s�gos var�zsl�mester sem j�rt k�l�nb�l hajdan�ban, var�zsl�inas kor�ban. Neked is gyakorolnod kell egy kicsit, hogy nagyra n�vekedjen a var�zserõd.
Mi az a h�rom fontos dolog, amire minden var�zsl�inasnak sz�ks�ge van? Var�zsige, var�zsvesszõ - �s: T�RELEM! A var�zsig�t k�nnyu megjegyezni: "Egy-k�t-h�r, nem f�lsz m�r." K�vetkezik a var�zsvesszõ, ami tal�n m�g a var�zsig�n�l is fontosabb. A var�zsvesszõt helyettes�theti a legkedvesebb j�t�kod. Ugyan, mi az? Tal�n a maci? Vagy a kutyus? Vagy a nyuszi? Lehet persze a kedvenc bab�d is. Fogd meg, szor�tsd j�l magadhoz, �s �gy mondd el a var�zsig�t. Most pedig igen fontos mozzanat k�vetkezik. Miut�n elmondtad a var�zsig�t, gondolj valami nagyon sz�pre vagy nagyon m�k�sra. K�pzeld el, p�ld�ul, milyen aranyos k�pe van a macidnak, �s milyen puha a bund�ja. Vagy gondold el, milyen j�l fogsz holnap j�tszani vele. Szor�tsd j�l magadhoz a kedvenc j�t�kodat, �s nagyon erõsen gondolj a sok sz�p dologra.
De ha m�g most sem hagynak b�k�ben a buta gondolatok, ha m�g most is ijesztgetnek, pr�b�ld el�lrõl kezdeni az eg�szet. Mindj�rt jobban �s biztons�gosabban �rzed magadat. Seg�t ebben a kedvenc j�t�kod is. Ha sikeres volt a var�zsige, m�snap reggel mes�lj r�la a sz�leidnek, hadd �r�ljenek õk is, hogy az õ kis var�zsl�inasuk milyen �gyes.