|
Ha a gyerek...
2007.09.18. 20:02
 ...elgedetlen klsejvel
Marci utlta a szeplõit. Ami azt illeti, volt is neki mit utlnia, mert hetvenhat szeplõ virtott az arcn. Pontosabban hetvent, mert egy - a hetvenhatodik - a fle cimpjn hivalkodott. Az igazsg kedvrt el kell mondanom, hogy ebben az utlkozsban Marcinak egyltaln nem volt igaza. Mert helyre kis szeplõi voltak. Csinosak, jkpûek, vidorak. A legnagyobb akkora volt, mint egy jl tpllt bors, a legkisebb meg, mint egy fogykrz mkszem. Ennek a legkisebbnek neve is volt. gy hvtk: Szeplõ Szepi. Ott lakott Marci orra tvn. Nos ht ezeket szidta-hordta folyvst Marci. Eladdig s olyannyira, hogy egy szp napon a szeplõk megsrtõdtek.
- Mg hogy mi vagyunk a csnyk, ocsmnyak, rtak, rettentõek?! Na megllj! - kiabltk. S jszaka, mikor Marci aludt, uzsgyi, kisurrantak az ablakon. Mg az is, amelyik a fle cimpjn fesztett, pedig a flcimpnl elõkelõbb hely nemigen ltezik egy szeplõ szmra. Ott maradt Marci egy mkszemnyi szeplõ nlkl, mivel - mondanom sem kell - Szeplõ Szepi is ment a tbbivel. Hogy merre mentek? Merre mehet hetvenhat srtõdtt szeplõ? Neki a vakvilgnak.
Marci reggel flbredt, s valami furcst rzett. Szalad a konyhba a mamjhoz, az meg mulva nz r, s gy szl:
- J reggelt, kisfi! Ht te hogy kerlsz ide?
- Kisfi? - csodlkozott Marci. - De hiszen n a Marci vagyok.
- Jesszus! - kiltott a mama, s a vilgossg fele fordtotta a fit. - Tnyleg a Marci! De ht hova lettek a gynyrû szeplõid?
- Nincs szeplõm? - csillant fel Marci szeme, s rohant a tkrhz.
Valami nem tetszhetett neki abban a tkrben. Mert elkomorodva mondta: - Te anyu, rossz ez a tkr. Egy spatag gyerek van benne.
- Nem a tkr rossz, kisfiam - csvlta a fejt a mamja -, hanem, tudod, a szeplõk...
Marci most mr nem rlt annyira, hogy meglptek a szeplõi. "Egy azrt maradhatott volna - gondolta magban. - Szeplõ Szepi vagy az, amelyik a flcimpmon volt." s szomorksan indult bevsrolni. Mert mindig segtett a mamjnak, s szeretett is zletekbe jrni. Ot is szerettk az zletekben, mert br egy icipicit nagy szja volt, azrt igen kedves is tudott lenni. De most furcsn, sszehzott szemmel nzett r a hentes, a fûszeres, az jsgos, a virgrus s a zldsges is.
- Ht a Marci hol van? - krdeztk.
- n vagyok - mondta rosszat sejtve Marci.
- Nono! - gy a hentes.
- Na ne! - gy a fûszeres.
- Nana'! - gy az jsgos.
- Nana! - gy a virgrus.
- No ne! - gy a zldsges.
- Merthogy a Marci egy szp szeplõs gyerek, te meg egy spatag kis fehr bõrû. Nem mondjuk, nem vagy csnya gyerek, de a Marcihoz kpest! Ajaj - mondtk s legyintettek.
s bizony aznap Marci egy kicsit mcsingosabb hst, tegnapibb kenyeret, tegnapelõttibb jsgot, hervatagabb virgot s halvnysrgbb srgarpt kapott, mint mskor. Elkeseredetten rohant fel a lpcsõn, majdnem srt.
- Mi bajod? - krdezte a mamja.
- A szeplõim - shajtott Marci -, a szeplõimet akarom!
Nosza, nekilttak, keresni kezdtek õket a laksban. Mg a szõnyeg al is benztek. De egy fia szeplõt sem talltak.
Mit volt mit tenni, Marci nekivgott a vrosnak. Elment a Tallt Trgyak Osztlyra.
- J napot! - ksznt.
- J napot! - vlaszolta a Tallt Trgyak Osztlynak fõnke, egy szemveges, reg bcsi, s kzben fel se nzett az jsgbl. - Esernyõ? Kesztyû? Aktatska? Pnztrca? Vagy netn a fejt mltztatott elveszteni? - A szeplõimet keresem - mondta Marci.
- Milyen volt?
- Barna, kerek. Mind a hetvenhat.
Az regr felllt, odament egy nagy polchoz, s beletrt a limlomok kz. Leemelt egy palacsintastõt.
- Nyele volt a szeplõjnek? - krdezte.
- Nem - hebegte Marci.
- Akkor ez nem az - llaptotta meg az regember, s visszatette a palacsinta-stõt.
Aztn Marci el rakott egy diszkoszt, egy csszealjat, egy pudingot, egy ceruzahegyezõt, egy lencst, egy borst, egy babot, egy szntablettt, egy cipõgombot, egy inggombot s egy pulykatojst.
- Tessk, mind kerek s barna. Melyik az?
- Sajnos, egyik se - szomorkodott Marci s irigykedve nzte a pulykatojst. A Tallt Trgyak Osztlyrl a rendõrsgre ment. Itt egy õrmester fogadta.
- Szval szktt szeplõket keresel?
- Igen.
- Rszegesek?
- Nem.
- Loptak?
- Nem.
- Raboltak?
- Nem.
- Mit vtettek a trvny ellen?
- Semmit - mondta Marci.
- Ht akkor? - trta szt a karjt az õrmester.
Elnyargalt ht Marci a tancsra.
- Szeplõgyben? - rncolta a homlokt a ports. - Taln az llattenysztsi osztly illetkes.
Az llattenysztsi osztlyon egy bcsi ppen egy lovat rajzolt a falra.
- Szeplõ??? Taln szp l gyben, fiacskm!
- Nem szp l, szeplõ - morogta Marci.
A bcsi a fejet rzta, s nagy igyekezettel satrozta a l srnyt.
- Taln a nvnytermesztsnl - mondta.
A nvnytermesztsi osztlyon egy bartsgos fiatalember lt, a bal fle mgtt egy tulipn, a jobb fle mgtt egy musktli virtott, a mellnyzsebbe tûzve meg egy bza-, egy rpa- s egy rozskalsz.
- Szeplõ? Egy pillanat. - Fllapozott egy nagy knyvet.- Vrjunk csak... szpcsaln, szpecske, szphrtya, szpike, szplegnyfû - olvasta a knyvbõl, s felkiltott: - Megvan! Szeplõlapu! Ezt keresed?
- Nem laput, a sajt szeplõimet - magyarzta Marci.
A felvirgzott flû elkomorodott.
- Pedig olyan szp ez a szeplõlapu. gy is hvjak, hogy Boldogasszony csepegtette fû, forrasztfû, mregvonfû, prducfû meg viaszfû.
A fiatalember belemelegedett az olvassba, mr nem is nagyon trõdtt Marcival.
- Azt is felolvasom neked - kiltotta, hogy a szittyt hnyflekppen hvjk!
Marci vatosan kihtrlt a szobbl, de a fiatalember szre sem vette, sorolta csak a szitty neveit. Marci mg a lpcsõhzban is hallotta: csurikl, csuhi, flemlefû, kancsuka, kaszitk, semõk, sisk, srkefû, szvõke.
- Ej - shajtott odakinn -, kaszitk, semõk, sisk! Hol lehetnek a szeplõim?
Mg szerencse, hogy megltta Mikkamakkt. Egy ligeti padon lt Mikkamakka, s lgzta a lbt.
- Hat te? - krdezte tõle Marci, s lehuppant mell a padra.
- Kbor szeplõket figyelek - mondta Mikkamakka -, nagy ma a szeplõjrs.
- Csak nem? - csillant fel Marci szeme. - Hny szeplõt lttl?
- Hetvenhatot - mondta Mikkamakka, s a szeme sarkbl Marcira pislantott. - Itt masroztak. Gyalog mentek szegnyek, mert nem volt villamosjegyk.
- Merre mentek? - krdezte izgatottan Marci.
- Erre - mutatta Mikkamakka.
Marci meg uzsgyi, mr ott se volt! Rohant a szeplõk utn.
Meg is tallta õket hamar. Egy rokparton ltek s szomorkodtak. Hetvenhat szomor szeplõ. Azaz csak hetvent, de ez majd ksõbb derl ki.
- Olyan j lenne, ha visszajnntek - mondta nekik Marci.
A szeplõk gyanakodva nztek r.
- s nem szidsz tbbet bennnket?
- Soha - vlaszolta mly meggyõzõdssel Marci.
- Nem mondod, hogy rondk vagyunk, hogy csfak vagyunk, hogy rettenetesek vagyunk, hogy ocsmnyok vagyunk?
Marci rzta a fejt.
A szeplõk erre visszamasroztak az arcra. Marci mr-mr elmosolyodott, amikor valami furcst rzett.
- Mindnyjan megvagytok? - krdezte aggodalmasan.
- Egy pillanat - mondta az, amelyik a flcimpjn lt -, megszmoltam. - Aztn ijedten flkiltott: - Szeplõ Szpi elveszett! Nincs senki az orrod tvn.
Nosza, keresni kezdtek. Ez mr knnyebben ment, mert a szeplõk is segtettek. Meg is talltk hamar. Egy akclevlen lt.
- Szervusz, Szeplõ Szepi, gyere vissza te is! - mondta neki Marci.
De Szeplõ Szepi rzta a fejt.
- Nem mehetek - mondta -, mert akkor ez egyedl maradna. - s maga melle mutatott.
Ekkor vettk szre - Marci s a szeplõk -, hogy Szeplõ Szepi mellett l valaki. Egy ijedt, idegen kis szeplõ.
- Bemutatom Szeplõ Sziszit - mondta Szepi. - A legjobb bartom. Szegny nagyon magnyos.
- Bizony - mondta Szeplõ Sziszi -, csak kdorgok, csmborgok, kujtorgok, csavargok, lzengek, lõdrgk, de szerencsre most mr van egy bartom. Igaz, Szepi?
- Igaz - mondta Szepi szomoran. - S ezutn mr egytt kdorgunk, csmborgunk, kujtorgunk, csavargunk, lzengnk s.. . s... mit is mondtl mg?
- Lõdrgnk.
- Igen, lõdrgnk, mert mi sosem hagyjuk el egymst.
- Tudjatok mit? - mondta erre Marci. - Sziszi is kltzzn az orrom tvre. Van ott mg hely Szepi mellett.
- Igazan?! - kiltottk boldogan mindketten, s odapattantak Marci orra tvre. Sziszi mg kicsit izgett-mozgott a boldogsgtl.
- Gynyrûsges! - mondta. - Legjobb szeplõnek lenni egy orrtvn.
- s a flcimpa, az neked semmi? - mltatlankodott az, aki Marci flcimpjn lakott. De nem trõdtt vele senki.
Hazartek.
- Na vgre, hogy mindnyjan megvagytok - mondta Marci mamja, aztn jobban szemgyre vette a fit. - Azrt valami furcsa van rajtad.
- Taln Szeplõ Sziszire gondolsz - mondta Marci. - Nem engedhettem, hogy kdorogjon, csmborogjon, kujtorogjon, csavarogjon, lzengjen, lõdrgjn, bart nlkl szomorkodjon.
Ht gy trtnt. S ha tallkoztok egy szp kisgyerekkel, akinek ppen hetvenht szeplõje van, ht az a Marci.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
