A sz�l�, a bor, meg a magyarok

A magyars�g m�g v�ndorl�sa idej�n, az V. sz�zadban ismerte a bort. Elterjedt szok�s volt a „v�rszerz�d�s”, mely szerint a borba saj�t v�r�ket cs�p�gtett�k s megitt�k, ezzel is szorosabbra f�zve a bar�ts�got, a meg�llapod�st. Ibn Roszteh/Ibn Daszta
X. sz�zadi arab �r� szerint a magyarok a honfoglal�s el�tt nemcsak �llatteny�szt�ssel, hanem sz�l�termeszt�ssel is foglalkoztak, mely megc�folja a nyugati kr�nik�sok le�r�sait v�rengz�, s kegyetlen mivoltunkr�l. Honfoglal�sunkkor val�sz�n�leg szerepet j�tszott a K�rp�t-medence hegyoldalainak sz�l�i. Val�sz�n�leg m�r id�sz�m�t�sunk kezdete el�tt termesztettek sz�l�t a kelt�k, akik a K�rp�t-medenc�n k�v�l a Balk�n-f�lszigetet is elfoglalt�k. Pann�ni�ban, a mai Dun�nt�lon pedig bizony�tottan vir�gz� sz�l�termel�s folyt a r�mai h�dolts�g alatt. �seink bortermel� m�ltja nem bizony�tott, azonban azt tudjuk, hogy v�ndorl�saik idej�n m�g Lev�di�ban megismerkedtek a sz�l�vel �s a bor m�mor�t� hat�s�val. A honfoglal�s id�szak�ban aligha tal�lhattak itt borospinc�ket. Ha az itt �l� n�pek (szl�v, avar, bolg�r) m�veltek is sz�l�t, a folytonos h�bor�z�s nem kedvezett a sz�l�termeszt�snek. M�g az �llamalap�t�s el�tt, a porty�z� korszakunkban lehet, hogy az el�bb eml�tett n�peket sz�l�termeszt�sre k�nyszer�tett�k, de val�sz�n�bb hogy szivesebben szerezt�k be az elfoglalt v�ros, kast�ly, ap�ts�g pinc�ib�l.

A XI. sz�zadt�l a sz�l� a legkedveltebb n�v�ny lett. A tat�rj�r�s ut�n IV. B�la kir�lyunk kiv�lts�gokkal seg�tette a sz�l�telep�t�ket. Az Anjou-kir�lyok kor�ban tov�bb fejl�d�tt a bortermel�s �s fellend�lt a kereskedelem is. A magyar bortermel�s egyik vir�gz� id�szaka volt M�ty�s uralkod�s�nak h�rom �vtizede. A t�r�k h�dolts�g idej�n a megsz�ll�k mindig megtal�lt�k a m�dj�t a boraj�nd�k kik�nyszer�t�s�nek, de �r�sos forr�sok bizony�tj�k, hogy nem egy t�r�k m�lt�s�g birtokolt kisebb-nagyobb sz�l�skerteket. A Habsburg-uralom alatt sok probl�m�nk volt a borral, k�l�n�sen az exporttal. A Birodalom korl�tozta a magyar borexportot, mivel ez konkurencia volt a cseh, szlov�k �s osztr�k bornak. A tokaji bor a XVII. sz�zad fel� kezdett igazi nemzetk�zi h�rn�vre szert tenni. Ekkorra alakult ki az asz� �s a szamorodni k�sz�t�s�nek egys�ges gyakorlata. A XVIII. sz�zadban ism�t felvir�gzott a sz�l�- �s bortermeszt�s a bek�lt�z� r�cok, sv�bok �s t�tok tev�kenys�ge nyom�n. Bizony�ra ebb�l az id�b�l sz�rmazik az a mond�s: nem is bor az, amelyet nem Magyarorsz�gon termeltek, �s nem Lengyelorsz�gban neveltek! A nagy n�pess�gn�veked�s j�t�kony hat�ssal volt a gazdas�gra, mivel felt�rt�k a legel�ket is �s bevont�k a termel�sbe. Azonban a felt�rt ter�leteken homokviharok puszt�tottak, meg kellett valahogyan k�tni a f�ldet, s sz�l�t telep�tettek a f�ldekbe. �gy elterjedt az Alf�ld�n is a sz�l�termeszt�s. A homoki sz�l�m�vel�s mellett van, hogy a homok ellen�ll a filox�r�nak is. A XIX. sz�zadban a magyar bor nem tudta felvenni a versenyt a nyugati borokkal, melyet a nem szakszer� kezel�ssel magyar�ztak. A reformkor idej�n lass� fejl�d�s kezd�d�tt, ami a szabads�gharc ut�n felgyorsult. �jabb lend�letet kapott a kiegyez�ssel, mely �ltal kedvez� gazdas�gi felt�telek teremt�dtek. A sz�zad v�g�re vir�gz� gazdas�g alakult ki, s ekkor j�tt a filox�rav�sz, mely elpuszt�totta a sz�l�skerteket. Bortermel�s�nk a fel�re esett vissza, borhi�ny alakult ki. Terjedt a borhamis�t�s �s borimportra szorultunk. A hat�s�gok megalkott�k a mesters�ges borok k�sz�t�s�nek tilalm�r�l sz�l� bort�rv�nyt. A filox�ra hatalmas k�rokat okozott, de haszna is volt, meg�jult a magyar sz�l�termeszt�s. Az meg�jult sz�l�termeszt�s az els� vil�gh�bor�ig folyamatosan fejl�d�tt. A trianoni b�kedikt�tum erre is nagy hat�ssal volt, mivel a borfogyaszt� n�pess�g a hat�rokon t�l rekedt, �gy hi�ba maradt meg bortermel� vid�keink k�tharmada. A monarchia felboml�sa ut�n �jabb csap�s �rte a hazai bortermel�st, piacaink nagy r�sz�t elvesztett�k, s �gy t�rv�nnyel pr�b�lt�k szab�lyozni a bortermel�s m�rt�k�t. Ez a m�lypont boraink min�s�g�n, �gy h�r�n is foltot hagyott. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n bortermel�s�nk ism�t katasztrof�lis �llapotba ker�lt. Ekkor erk�lcsileg is m�lypontra s�llyedt, bornak nem nevezhet� italokat k�sz�tettek. K�s�bb az �llam hatalmas anyagi r�ford�t�ssal akarta helyre�ll�tani a hazai bortermel�st. T�mogat�st adott a sz�l�telep�t�sre. A kezdeti neh�zs�gek ellen�re siker�lt ism�t fejl�dni, rohamosan n�tt az export. Az export azonban meghat�rozta a hazai min�s�get, mivel keleti felvev�piacaink a sz�l�t nem l�tott borokat is megvett�k. A kilencvenes �vek elej�n elvesztett�k piacaink nagy r�sz�t, ami s�lyos termel�si v�ls�ghoz vezetett

Sz�ret Badacsonyban, metszet a XIX. sz�zadb�l