Sokan krdezhetik, mit jelentenek az ijeszt brzatra formlt s megvilgtott tkk, a koponyk, szellemek s boszorknyok, amelyek a hallowen (helovin) divattal kapcsolatban lpten-nyomon elnk kerlnek?! Amerikbl kerlt t Eurpba, de eredetileg rorszgbl ered ez az „nnep” Alkotelemei jobbra a keltk egyik pogny ceremnijra vezethetk vissza. Varzslik s papjaik vezetsvel vente megltk kt fistensgk (a napisten s a halottak istene) nnept.
Hitk szerint a kelta v utols napjn (oktber 31-n) az istensg megengedte, hogy az elhunytak lelkei visszatrjenek otthonaikba.

Az ezektl, a boszorknyoktl s a dmonoktl val flelmkben nagy tzeket gyjtottak, s ldozatokat mutattak be, hogy azok jindulatt megnyerjk. A varzslk a megflemltett embereket knyszertettk, hogy jflkor adjanak nekik felldozsra egy gyermeket. Az erre kiszemelt csald ajtaja el raktak egy kifrt s kivilgtott tkt. Ha a hz laki nem teljestettk a kvnsgot, gyilkos bosszra szmthattak. – A gyermekldozatot risi szalma- vagy rzsektegbe ktzve elevenen gettk el.

Szoksuk volt a keltknak az is, hogy llatbrkkel s llatfejekkel lcztk magukat a szellemek elijesztsre. Ajndkokat ksztettek az elhunyt lelkek kiengesztelsre.

Szoksaikat azutn is megtartottk, hogy a rmaiak meghdtottk ket. Az elpusztthatatlannak tn pogny szoks tformlsa, „keresztynestse” rdekben IV. Gergely ppa a Kr. u. IX. szzadban elrendelte a mindenszentek napjnak november 1-n trtn megnneplst. Innen ered a halloween nv. Mindenszentek – all hallows. Az azt megelz este pedig az „all hallows evening”. Ez rvidlt le az idk sorn a mostani, kzkelet szra: halloween.

Az 1845 utni vek pusztt rorszgi hnsge idejn a lakosok szzezrei telepltek t Amerikba, s a szoksaikat is vittk magukkal. Az anyaorszgon kvl az USA-ban s Franciaorszgban mg ma is megtartjk a rgi rtusokat, noha azok lelki httere tbbnyire mr elhomlyosult elttk. Gyerekek beltznek szellemnek vagy ms ijeszt alaknak, tklmpssal hzrl-hzra jrnak ajndkot krve.
