Szalai Borbála: A csacsi

avagy

A 24. EGYPERHETES

Átírta: Stogica Kata

Nőtt a csacsi növekedett,
nagy csacsivá cseperedett.
Azt mondja az apukája:
- Beíratlak iskolába.
tanulj, fiam, okosodjál,
buta szamár ne maradjál!
Így került az EGYPERHÉTBE
csacsicsalád csemetéje.
Reggelenként útnak eredt
a nagy fülű csacsigyerek,
sietett, hogy idejében
ott legyen az EGYPERHÉTBEN.
Gondtalanul, nyargalászva
ment mindig az iskolába.
teltek- múltak napok, hetek,
a sok kicsi elsős gyerek
az ábécét megtanulta,
már az egyszeregyet fújta...
A csacsi meg minden este
könyvét feje alá tette:
azt hitte a tudománya
így vándorol buksijába..
Tanulni biz nem volt kedve!
Sose tudta, mi a lecke!
Hiába járt az EGYPERHÉTBE -
semmi se ment a fejébe!
Az év végén meg is bukott:
mert csak- iá! - ennyit tudott...
Csacsicsalád fiacskája
az EGYPERHETET ötször járta!
Tudomány rá így sem ragadt...
Bizony jó nagy szamár maradt!