2007.11.12.
2007.11.13. 22:45
Mrton nap
         
rdekes krnyezetben, az nek teremben tartottuk meg a Mrton napot. A sajt osztlyunkban szerelsi munklatok folytak, ezrt aznap dlutnra tkltztt a kis csapat.
Elszr eljtszottuk Szent Mrton legendjt.
Termszetesen Mrton volt MrtonJ,

Zaln lett a koldus.

A fik tbbsge katonnak llt,

a lnyok pedig libv vltoztak.

A katonk Mrtonnal egytt Amiens vrosba igyekeztek. Hideg tl volt, a sr hhullsban ks este rkeztek a vros falaihoz. Megzrgettk a kaput.
- Engedjetek be! Fontos levelet hoztunk.
Mrton nyszrgsre lett figyelmes.

A kapuban Zaln koldus didergett:
- Segtsetek, vitz urak! hes vagyok, napok ta koplalok, a hidegben majd meg fagyok. Sznjtok meg a nyomorult koldust!
A lovagtrsak csfoldni kezdtek: - Majd bizony a palstunkat adjuk oda!
- Mi is heztnk, fztunk, ne llj az utunkba!
- Hallgassatok!- kiltott fel Mrton. - Bizonyosan azrt kerlt ez a szerencstlen a mi utunkba, hogy mi segtsnk rajta.
- Hogy akarsz segteni, hisz a mi lelmnk is elfogyott!
- Valban, szegny ember, kenyerem nekem sincs, de a kpenyem megosztom veled, legalbb a hidegtl vdve lgy!
- Ostoba vagy! Hossz mg a tl, most Te fogsz megfagyni fl kpenyben.
- Nem, bartaim, a jtett melege tjrja a szvet.

Aki msokon segt, meg nem rvidlhet. Azon az jszakn Mrton klns lmot ltott. Ott llt az r trnusnl, krl a fnyes angyali sereg. Az r vlln Mrton megpillantotta azt a fl kpenyt, amelyet az este adott a szegny koldusnak.

Az r pedig gy szlt:
- Tudd meg, Mrton, ha brmi jt teszel a legkisebb testvreddel is, azt mindig velem teszed. Mikor Mrton reggel felbredt, szilrd elhatrozs szletett szvben:
- Nem akarok katona lenni, Jzus bartja vagyok. Nem kell a kard, a pncl, ami eddig vdett. Nincs r szksgem! Elmegyek s a szegnyeket, rvkat, gyengket fogom vdeni.
gy is trtnt, vdte a gyengket, szegnyeket, sok bartot szerzett magnak, mindenki szerette.

Vndorlsai sorn Toursba rkezett. A vrosban akkor halt meg a pspk. A np Mrtont krte: Lgy a pspknk! Lgy a mi vezetnk!
- Nem akarok pspk lenni. Nekem nem kell rang, mltsg! Nagyon megijedt Mrton s elmeneklt a vros szlre, ott bebjt a legkisebb hz libaljba.

A vroslakk egsz nap kerestk, nagy szomorsggal kutattk.
- a szegnyek gymoltja, egyszer, igazsgos pap. legyen a mi pspknk!
- Meg kell tallnunk! Vgtelen szeretete, jsga ldst hoz vrosunkra!
- Igazsgos, megvdi az rtatlanul ldztteket.
- Keressk! Meg kell tallnunk!
- Figyeljetek! Ott, a ludak ljban ktelen ggogs van, nzzk meg!
- Idebjt a ludak kz, de azok elrultk rejtekhelyt.

- Ltom, nem bjhatok el a pspksg ell, a feladatot vllalom, ha egyszer remete letemmel egytt elfogadtok.

Ettl kezdve Mrton a np szeretett s hsges psztora lett. Mindenki tisztelte s szerette.
A trtnelem lapjai gy emlkeznek meg rla, mint aki a legnagyobb kls s bels szorongatsban is a testvri szeretetet tette meg Isten szeretetnek mrcjv!
         
Ezutn a meghat trtnet utn, mindenki odalt a legjobb bartja mell. S mivel a Mrton nap a felebarti szeretetrl, a jsgrl is szl, Mrton napi
szvstit

ettnk, megfelezve azt trsunkkal.
Mindenki elmeslte, hogy mirt fontos neki a bartja, s mirt kedveli t.



Jrzssel tlttt el mindenkit, hogy fontos a msiknak s, hogy ennyire kedvelik. Beszlgettnk arrl, hogy milyen fontos a bartsg s, hogy bartok nlkl mennyivel sivrabb lenne az letnk.

"Mg szmthatsz rm, gondolhatsz rm, BR SOSEM VOLTL JOBBAN. Mg szmthatsz rm, gondolhatsz rm, AMIKOR MGIS GOND VAN. Mg szmthatsz rm, gondolhatsz rm, TITKAINK MOST IS SZPEK. Mg szmthatsz rm, gondolhatsz rm, AMIKOR MINDEN RENDBEN. Mg szmthatsz rm, gondolhatsz rm, AMIKOR LZADSZ CSENDBEN. Mg szmthatsz rm, gondolhatsz rm, IGEN, N MINDENT RTEK. Mg szmthatsz rm, gondolhatsz rm, BRMI HOZ TGED HOZZM!”
Zorn
|