Adventi koszor�   Az adventi koszor� hagyom�nya az �si id�kben gy�kerezik. �s, b�r m�ra m�r sok hely�tt elvesz�tette eredeti tartalm�t, gy�ny�r� kar�csonyi d�sz.

A f�zf�b�l k�sz�lt, �r�kz�lddel d�sz�tett koszor� k�sz�t�s�nek legkor�bbi nyomait, a Keleti-tenger szigetvil�g�ban tal�lt�k meg a n�prajzosok. A koszor�k�sz�t�s szok�sa term�szetesen kapcsolatba hozhat� a t�li napfordul�val. Az adventi koszor� a 19. sz�zadban �lte renesz�nsz�t Eur�p�ban, Magyarorsz�gra az elm�lt t�z �v hozta vissza. A m�lt sz�zadban a kar�csonyt megel�z� n�gy h�tben az emberek b�jt�t tartottak, melynek kezdet�t �jf�lkor harangsz� hirdette. Az advent kezdete egybeesik az egyh�zi �v kezdet�vel. Az elnevez�s a latin adventus – meg�rkez�s, elj�vetel – sz�b�l ered, J�zus sz�let�s�re elj�vetel�re val� v�rakoz�s id�szak�t jelenti. Az advent teh�t az �nnepekre val� r�hangol�d�s id�szaka. Az id� m�l�s�t, a v�rakoz�st a napt�r testes�ti meg. A m�lt sz�zadban m�g k�sz�tettek 24 gyerty�val d�sz�tett koszor�kat, m�ra a n�gygyerty�s, "hetekre osztott" v�ltozat terjedt el. A gyermekek r�sz�re szok�s k�sz�teni, v�s�rolni olyan adventi napt�rt, melynek m�ly�r�l, minden nap egy-egy apr� kis aj�nd�k, �dess�g ker�l el� kar�csonyig. A val�di adventi koszor� alapja �r�kz�ld fa, hajl�kony vessz�, term�szetes anyag, melyet moh�val, feny�vel eg�sz�tenek ki. T�bbnyire piros szalaggal d�sz�tik, de megjelenik rajta az arany, ez�st, illetve a telet, havat id�z� feh�r h�sz�r�s. Szinte k�telez�en szerepel m�g a toboz, a makk, a m�kgub�, egy�b sz�raz term�sek, �zl�s szerint. Az avantgardra kacsintgat� k�sz�t�k az ut�bbi id�kben m�r n�gyzet alak� koszor�kkal is el��lltak.