Hol lakik a Mikul�s, de t�nyleg...?!?!

Annak a Mikul�snak a lakhely�t, akinek elj�vetel�t nagy izgalommal v�rja napjaink sok milli� kisgyereke, k�l�nb�z� korok �s kult�r�k egyvelege teremtette meg.

Az eredeti Szent Mikl�s legend�hoz kapcsol�d� szok�sokat ( Sinter Klaas, Saint Nik-klaas) az �j-Amszterdamba (New-York) bev�ndorl� holland telepesek honos�tott�k meg az �jvil�gban a XVII. sz�zadban.
Az amerikai Mikul�s-image (Santa Claus) azonban csak k�s�bb, egy vers illusztr�ci�j�nak nyom�n sz�letett meg. Clement Clarke Moore 1823-ban �r�dott, "Szent Mikl�s l�togat�sa" c�m� vers�hez Thomas Nast rajzolt k�peket a Harper's magazinba 1860 �s 1880 k�z�tt. Nast fant�zi�j�nak k�sz�nhet�en olyan titkos r�szletek ker�ltek a k�ztudatba a Mikul�s �let�r�l, mint hogy a m�helye az �szaki-sarkon tal�lhat�. Moore vers�b�l pedig az aj�nd�ksz�ll�t�sban seg�dkez� r�nszarvasok nevei is ismeretess� v�ltak. Eg�szen 1925-ig senkinek nem t�nt fel, hogy az �szaki-sarkon nemigen akad f�, amib�l a h�s�ges sz�nh�z�k legel�szhetn�nek. Igaz�ndib�l erre m�g az sem lehet ments�g, hogy ezt a p�lust csak 1909-ben fedezt�k fel.

A Finn r�di� n�pszer� "Gyermek �ra" c�m� m�sor�nak vezet�je, M�rkus b�csi (Markus Rautio) 1927-ben oszlatott el minden f�lre�rt�st. Bejelentette, hogy a Mikul�s a Lappf�ld�n, Korvatunturiban lakik. Ott tal�lhat� a F�l-hegy, melynek gyomr�ban van a szupertitkos j�t�kk�sz�t� manufakt�ra. Maga a kop�r hegyoldal nyuszif�lre hasonl�t, �s ezen kereszt�l hallgatja a Mikul�s eg�sz �ven �t, hogy az egyes gyerekek j�k voltak-e avagy rosszak? Feles�g�vel �s a skandin�v n�pmes�k legend�s alakjaival, a szorgos man�kkal �ldeg�l itt r�ges-r�g �ta. Rajtuk k�v�l k�z�ns�ges haland� nem teheti be a l�b�t a rejtekhelyre. A Mikul�s hosszas keresg�l�s ut�n szerelmesedett bele a Lappf�ldbe �s telepedett le v�glegesen. Az �v nagy r�sz�ben itt lakik, csak n�ha teszi �t sz�khely�t a titkos ny�ri sz�ll�shely�re. A k�zeli Savukoski telep�l�s lak�i, a r�szorultak �s a beteg �llatok seg�t�jek�nt tisztelik ezt a kedves embert, akivel a k�vetkez� meg�llapod�st k�t�tt�k: A l�togat�k csak a szomsz�dos Korvatunturinmurusta tetej�r�l csod�lhatj�k meg a F�l-hegy �rdekes alakj�t. Az idevezet� �t egy gy�ny�r� nemzeti parkon vezet kereszt�l, amely Finnorsz�g volt eln�k�r�l, Urho Kekkonenr�l kapta a nev�t.

Az �tvenes �vekt�l kezd�d�en egyre t�bbsz�r tal�lkozhattak a gyerekek szeretett Mikul�sukkal Napapiiri-ben, 9 km-re �szakra Rovaniemi v�ros�t�l. Itt halad �t az �szaki-sarkk�r, amely m�r mag�ban is egy misztikus hely, hiszen ezen t�l kezd�dik a ny�ri napfordul�t�l t�li napfordul�ig, a le nem nyugv� illetve fel nem kel� nap vil�ga. A sarkk�r - amely a Lappf�ld�n a 24� �s a 29.5� keleti hossz�s�g k�z�tt fut - f�ldrajzi poz�ci�ja a legut�bbi kutat�sok szerint kor�ntsem statikus: naponta ak�r 2 m�tert, �vente pedig 100 m�tert is v�ltozhat. A j�tev� l�togat�sa 1985 �ta egyre rendszeresebb lett, aminek az lett a v�ge, hogy Napapiirit Mikul�s faluv� avatt�k �s berendezt�k a nagyszak�ll� irod�j�t �s postahivatal�t is. Ide v�rj�k a gyerekek leveleit, k�r�seit �s persze a l�togat�kat eg�sz esztend�ben.

A pontos c�m:

Mikul�sfalva Napapiiri FIN-96930
Tel. +358-16-362 255 / Fax +358-16-362 007
E-mail: santa.claus@santaclausoffice.fi
Honlap:www.santaclausoffice.fi

A Lappf�ld 98 937 nkm kiterjed�s�, amely Finnorsz�g �sszter�let�nek 30%-�t teszi ki. A vizek 5 880 nkm-t foglalnak el. �sszesen 203 000 lakosa van, k�vetkez�sk�pp n�ps�r�s�ge nagyon alacsony (2.2 f�/nkm) m�g az orsz�gos �tlaghoz k�pest is (16.7).
A Saami bennsz�l�ttek l�leksz�ma kb. 7 000 f�re tehet�. A Lappf�ld keleti r�sze, ahol �szak fel� haladva az erd�s vadont �s a mocsarakat a kerekded, f�tlan hegyek (tunturi) vid�ke v�ltja fel, j�csk�n k�l�nb�zik az orsz�g t�bbi t�jait�l. A Lappf�ld �ghajlata a Golf-�ramlat j�t�kony hat�s�nak k�sz�nhet�en kontinent�lis. Az egyes �vszakok k�z�tti �tmenetek �lesek. A febru�rt�l m�jusig tart� tavasz v�g�n az olvad� h� z�g� patakokba gy�lekezik az erd�ben �s a hegyoldalakon. Ezzel egyid�ben a tavak �s foly�k levetik j�gp�nc�ljukat, a f�k leveleket hajtva v�rj�k az �szaki ny�rba �rkez� v�ndormadarakat. Ny�ron, j�nius �s j�lius folyam�n a legt�bb a naps�t�s�s �r�k sz�ma (220-300). Ekkor a legmagasabb �s legalacsonyabb nappali h�m�rs�klet +20�C �s +5�C k�z�tt ingadozik. �sszel a �ruska� n�ven ismert sz�nkavalk�d �lt�zteti a Lappf�ldet. Novembert�l a t�li f�lhom�ly (Kaamos) id�szaka k�vetkezik, amikor a Nap nem emelkedik a horizont f�l� a t�l k�zep�n. Janu�rig lehet gy�ny�rk�dni az id�nk�nt felt�rulkoz� sarki f�ny jelens�gben, a k�kes �rnyalat� alkonyokban �s a m�lys�ges csendben �s nyugalomban. A legelterjedtebb �llat �s egyben a t�rs�g jelk�pe a r�nszarvas, melynek 200 ezres �llom�nya semi-domestik�lt, azaz f�lig h�zias�tott. Ez azt jelenti, hogy nagy, fel�gyelt csord�kban legel�sznek a ny�ri f�l�v sor�n a mocsaras vid�ken, t�lire pedig a lucfenyvesekbe vonulnak.

Szerintem kifejezetten j� �zl�se van a Mikul�snak, nem ak�rmilyen lehet itt �lni. Persze ak�rmennyire is ez a vil�gszerte legelfogadottabb fellelhet�s�gi helye az �regnek, az igazs�ghoz hozz�tartozik, hogy ak�rcsak a t�bbi n�peknek (pl. izlandiak, spanyolok stb.), nek�nk magyaroknak is van egy k�l�nbej�rat� Mikul�s lakunk - itt a k�zelben. A Nagykar�csonyi Mikul�sh�z els� alkalommal 1995-ben nyitotta meg a kapuit. Ebben a kicsiny, 1600 lakos� mez�f�ldi falucsk�ban tal�lhat� az a takaros, meleg h�zik�, ahol a Mikul�s v�rja a gyerekeket �s a sz�v�kben ifj�nak maradottakat. A telep�l�st valaha Kar�csonysz�ll�snak nevezt�k. Az �slak�k p�sztorok voltak, kik az �v folyam�n sz�ll�sr�l - sz�ll�sra v�ndoroltak �s �gy �rtek el kar�csony idej�re a mai Nagykar�csony ter�let�re.

Mindazon�ltal a Mikul�s itt lakik k�z�tt�nk, pontosabban ott lakozik mindny�junkban akik sz�m�ra fontos az aj�nd�koz�s �r�me, �s melegs�ggel t�lt el az a sok pici csillog� szemp�r.