Szentek �nnepei

Az adventt�l kar�csonyig tart� n�gy h�t alatt sz�mos szent �nnep�t tal�lhatjuk a napt�rban. Szent Andr�s – november 30.  A tizenk�t apostol egyike, a Volg�ig tart� keleti ter�leteken hirdette az evang�liumot, Oroszorsz�g v�d�szentje lett. Andr�s napj�n megsz�nnek a zajosabb mulats�gok, megkezd�dnek a diszn�torok. H�zass�gszerz� szentnek is tartj�k, mert a pap az Andr�s napj�hoz legk�zelebb es� els� adventi vas�rnapon olvasta fel az elm�lt egyh�zi �v esem�nyeit, h�zass�gk�t�seket, sz�let�seket. A t�li napfordul� miatt Szent Andr�s �jjel�t tartj�k a legalkalmasabbnak szerelmi var�zsl�sokra. P�ld�ul r�gi szok�s, hogy a l�nyok gomb�cot k�sz�tenek, mindegyikbe beleraknak egy f�rfinevet tartalmaz� pap�rt, az els� felj�v� gomb�cba z�rt n�v lesz a f�rj�k�. Szent Borb�la – december 4. Kis�zsi�ban �lt, a kereszt�ny hit��rt halt m�rt�rhal�lt. A hajadon l�nyok, a b�ny�szok, t�z�rek, v�rak, a j� hal�l v�d�szentje. Szent Borb�la napj�n az orsz�g t�bb vid�k�n a l�nyok cseresznyefa�gat t�rnek �s v�zbe teszik. Ha kiz�ld�l, akkor hamarosan f�rjhez fognak menni, �r�mben �s boldogs�gban fognak �lni. Borb�la napj�n a hiedelmek szerint tilos volt varrni, fonni, s�p�rni; helyette tollat fosztottak, bort fejtettek vagy b�z�t cs�r�ztattak. Szent Mikl�s – december 6.  A kis�zsiai Myra szent p�sp�ke, a keleti egyh�z m�ig legtiszteltebb szentje. A legenda szerint egy �jjel h�rom szeg�ny l�ny ablak�ba h�rom zacsk� aranyat tett, hogy megszabad�tsa �ket a szeg�nys�gt�l �s tisztess�gesen f�rjhez mehessenek. Mikl�s �nnep�nek el�est�j�n bet�r azokba a h�zakba, ahol gyermekek vannak: vizsg�ztatja, kik�rdezi �ket, majd tud�suk �s viselked�s�k szerint megjutalmazza vagy virg�ccsal megfenyegeti �ket. A szent p�sp�k az �rd�g – tr�f�san a krampusz – t�rsas�g�ban jelenik meg. A kormos k�p� alak zavart kelt, ijesztgeti a gyerekeket, el akarja �ket ragadni, Mikl�s azonban megsz�gyen�ti, nem hagyja, hogy b�ntsa a gyerekeket. Mikl�s patr�nusa m�g a gabonakeresked�knek, p�keknek, v�szonsz�v�knek, borkeresked�knek, �gyv�deknek, patikusoknak, hal�szoknak. Luca-nap – december 13. Luca napj�t Eur�pa sz�mos n�pe kultikus c�lzat� s�tem�ny ev�s�vel is meg�nnepli. A lucapog�cs�ba tollat, p�nzt s�t�ttek. Ezen a napon kezdik el k�sz�teni a Luca sz�ket. Alakj�t, form�j�t el��r�s szab�lyozta, kilenc f�le f�b�l (k�k�ny, bor�ka, j�vor, k�rte, som, jegenyefeny�, ak�c, cser, r�zsa) kellett �ssze�ll�tani. Kar�csonyra k�sz�l el, akkor az �jjeli mis�n erre �llva ismert�k fel a falu boszork�nyait. A "lucab�za" a Luc�t�l kar�csonyig t�ny�rk�ban cs�r�ztatott b�za, amit a gazdasszony naponta meg�nt�z, �s kar�csonyesti �llapot�b�l k�vetkeztetnek a j�v� �vi b�zaterm�sre, a csal�d �s a j�sz�g eg�szs�g�re. Ezen a napon tilos volt fonni, varrni, mosni, kenyeret s�tni, meszelni. Tilos volt k�lcs�n adni, de nagyon hasznos volt a lop�s. A gazdasszonynak ilyenkor lopnia kellett a szomsz�dt�l egy mar�k szalm�t �s egy toj�st, amit betett a toj�f�szekbe, mik�zben ezt mormolta: "A mi ty�kunk tojog�jjon, a szomsz�d� kotkod�ljon." Szent Ottilia – december 13.  A szemf�j�sok �s a vakok v�d�szentje. Ap�caruh�ban �br�zolj�k, ap�tn�i bottal, kehellyel a kez�ben. Legf�bb megk�l�nb�ztet� jegye: egy szemp�r. Vir�gai: a szarkal�b �s a szemvid�t�f�. Tam�s – december 21. Az esztend� legr�videbb napja, a t�li napfordulat csillag�szati id�pontja. A Luca-napi �si hiedelmek r�szben Tam�s napj�ra is �tterjedtek. Tam�s napja m�r a kar�csonyra val� k�sz�l�d�s jegy�ben telt. Sok helyen e napon szenteltett�k meg a kar�csonyi �teleket. A k�sz�l�d�sre vall a nap t�jneve: Diszn��l� Tam�s. A f�rjhezmen� l�nyok Tam�s el�est�j�n az udvaron v�llukkal r�zt�k a kaput. Ha ilyenkor kutyaugat�st hallottak, akkor biztos k�r�re sz�m�thattak. Ha pedig elalv�s el�tt f�rfi feh�rnem�t rejtettek p�rn�juk al�, meg�lmodt�k v�leg�ny�k szem�ly�t is. Ha Tam�s reggel�n frissen esett h� bor�totta a t�jat, akkor boldog �s b�k�s kar�csonyra sz�m�thattak.