Szilveszter est�j�t �s �jszak�j�t ma is – hasonl�an, mint r�gen, de igazodva a mai korhoz – �nnepl�sek �s rendezv�nyek �lelik k�r�l. M�g ma is �l az al�bbi mond�s: Amilyen az �j�v napja, olyan lesz az eg�sz esztend� is.

Ez a nagy fogadalmak ideje, amiket – att�l f�gg�en, mennyire tartjuk be a magunknak adott szavunkat – ideig �r�ig meg is szoktunk tartani.

A szilveszter �s �j�v tal�n a leggazdagabb babon�kban
M�g a hitetlenek is „var�zsolnak” valamit ezen a napon. �larcot h�znak, hogy elijessz�k az ��vet mag�val viv� szellemet, vagy szerencsep�nzt tesznek a t�rc�jukba. Sok csal�dban szok�s ezen a napon a szerencsepog�csa s�t�se. A legjobb nap ez a gazdags�g var�zsl�sra, gazdagg� teszi az �j esztend�nket, ha ilyenkor p�nzt tal�lunk.

A szerencsepog�csa �gy k�sz�l, hogy a sima pog�cs�k egyik�nek k�zep�be �rm�t tesz�nk, �s aki megtal�lja, azt �ri abban az �vben a legnagyobb szerencse. Fontos azonban, hogy a pog�csa m�g az ��vben elfogyjon.

Azt tartj�k, a szilveszteri �lom beteljesedik, �gy ne mulassuk �t az eg�sz �jszak�t, hanem hagyjunk id�t egy j�s�lomra is!

Ezen a napon nem szabad orvost h�vni, orvoshoz menni, mert akkor betegs�ggel t�ltj�k majd a k�vetkez� �vet. A szilveszter �jjel�n megf�jdul� fog valaminek a halogat�s�t jel�li, amit m�r nem szabad tov�bb g�rgetn�nk az �j esztend�ben.

Ma este szok�s az �lom�nt�s, vagy – ez az eg�szs�gre kev�sb� vesz�lyes, �m ugyanolyan hat�kony m�dszer – a faggy��nt�s, gyertya�nt�s. Az egyikn�l �lmot olvasztanak, a m�sikn�l gyertyafaggy�t, vagy viaszt. Mink�t elj�r�s azonos. A felmeleg�tett anyagot hideg v�zbe �ntik, �s megn�zik, milyen alakot vett fel. Az alakok form�k jellegzetess�gei utalnak a j�vend�re, a form�k egym�sut�nis�ga az id�ben el�re halad� esem�nyeket vet�ti el�re.

�jf�lkor az els� �ra�t�skor elf�jj�k a gyerty�t, �s csak az utols� �ra�t�skor gy�jtj�k meg �jra (ekkor durran a pezsg� dug�ja is!). Aki ilyenkor h�tra n�zve nem l�tja meg a saj�t �rny�k�t, az bizony megrendelheti a kopors�j�t.

T�vol l�v� szerelmesek ilyenkor egy kicsi pezsg�t �ntsenek ki a f�ldre – az�rt ne a h�ziak f�ltett perzsasz�nyeg�re – miel�tt a t�bbiekkel koccintana, hogy a kedvessel eg�sz �vben egy�tt maradjanak. Egyes hagyom�nyok szerint ez az�rt is hasznos, mert ha ilyenkor valamit ki�nt�nk a f�ldre, akkor "d�l a l�" eg�sz �vben.