Farsang

V�zkeresztt�l Hamvaz�szerd�ig (janu�r 6-t�l febru�r 13-ig) tart az �gynevezett farsangi id�.
M�r a k�z�pkorban is a vid�ms�g, a mulats�g id�szak�nak sz�m�tott. Ilyenkor tartott�k a legt�bb esk�v�t, lakodalmat. A h�zass�gk�t�s napja a h�tf� vagy a szerda volt, hogy a mulats�g ne zavarja a vas�rnap megszentel�s�t - a h�v�k el tudjanak menni vas�rnap a szentmis�re. A katolikus egyh�z liturgi�j�ban ez a r�videbb �vk�zi id�, ilyenkor a rem�ny sz�n�ben, z�ldben mis�zik a pap.
A farsang cs�cspontja a farsangot lez�r� "h�romnapokon" �ri el (farsang vas�rnapj�n, farsangh�tf�n �s h�shagy� kedden). Ilyenkor szinte tobz�d�ss� fajulnak a mulats�gok, a felszabadult �let�r�m�t hirdet� dramatiz�lt j�t�kok, utcai felvonul�sok. A "h�romnapok" egyik legl�tv�nyosabb r�sze a h�shagy� kedd esti b�lt k�vet� b�g�temet�s volt, hogy �jf�l ut�n elcsituljanak a zajos mulats�gok, kezdet�t vegye a nagyb�jt.
A farsangi �nnepk�r legfelt�n�bb mozzanata a jelmezes-�larcos alakoskod�s. A XV. sz�zad �ta sz�lnak az adatok a f�rfi-n�i ruhacser�r�l, �larcvisel�sr�l, az �llatalakoskod�sok k�l�nb�z� form�ir�l. A kir�lyi udvart�l a kis falvakig minden�tt farsangoltak haz�nkban. A XVI. sz�zadt�l eml�tik Cibere �s Konc, vagyis a B�jti �telek �s a H�s�telek tr�f�s k�zdelm�t is.
Napjaink legl�tv�nyosabb farsangi alakoskod�sa a Moh�cson lak� d�lszl�vok csoportos bus�j�r�sa. A bus�k f�b�l faragott �larcokban jelennek meg, mozg�suk, viselked�s�k ritu�lisan meg van szabva. A bus��larcot eredetileg csak a feln�tt sok�c f�rfiaknak volt szabad fel�lteni�k, a leg�nyek m�sfajta �larcot viseltek.
A farsangi alakoskod�k �ltal�ban kis p�rbesz�des jeleneteket is el�adnak. A farsangi lakodalmas j�t�kok k�z�l legl�tv�nyosabb a Nyugat-dun�nt�li r�nkh�z�ssal �sszek�t�tt m�kah�zass�g. A kid�nt�tt f�t h�zt�k v�gig az �ton a le�nyokb�l, leg�nyekb�l �ll� p�rok. A r�nkh�z�st olyankor rendezt�k meg, mikor a k�zs�gben abban az �vben nem volt lakodalom. Szok�sos volt a farsang idej�n a l�nyok, asszonyok k�l�n farsangol�sa is.

A magyar farsang kifejez�s a h�shagy�kedd, farsang �jszak�ja jelent�s� n�met Fastnacht sz�b�l, pontosabban annak bajor-osztr�k v�ltozat�b�l, a Faschung vagy Fasching kifejez�sb�l sz�rmazik.
Ennek az id�szaknak m�sik elnevez�se a karnev�l. A "h�s elhagy�sa" jelent�s�, k�z�pkori latin carnelevare sz�b�l alakult ki, de carrus navalis-nak nevezt�k azt a kerekeken gurul�, haj� form�j� szekeret, amelyet minden �vben, t�l v�g�n vid�m, �larcos t�meg h�zott v�gig az �kori R�ma utc�in. A term�szet �jj�sz�let�s�t k�sz�nt� tavasz�nneps�geket tartott�k ilyenkor.