A NEMZETK�ZI N�NAP

Ez az a nap, amelyet a n�k el�g komoly harcok �s �ldozatok �r�n v�vtak ki magunknak. A r�gi korokban a n�k nem voltak egyenrang�ak a f�rfiakkal, de szerencs�re mindig akadtak forradalmi be�ll�totts�g� l�nyok �s asszonyok, akik foggal-k�r�mmel rakaszkodtak ahhoz, hogy a f�rfit�rsadalom elismer�s�t, megbecs�l�s�t kiv�vj�k a n�k sz�m�ra. Ez a harc nem volt egyszer�, de ma m�r ott tartunk, hogy ezt a napot nem csak a n�i szervezetek tartj�k sz�mon szerte a vil�gon. Az ENSZ is megeml�kezik err�l a napr�l �s sok-sok orsz�g nemzeti �nnepk�nt jel�li meg.  A Nemzetk�zi n�nap az egyszer�, de m�gis t�rt�nelmet alak�t� n�k t�rt�nete. A n�k �vsz�zadok �ta tart� k�zdelm�ben gy�kerezik, melynek c�lja, hogy a n�k a f�rfiakkal egyenl� felt�telek mellett v�llalhassanak r�szt a t�rsadalomb�l. M�r az �kori G�r�gorsz�gban elkezd�d�tt a k�zdelem az�rt, hogy a n�k nagyobb figyelmet v�vjanak ki a t�rsadalomban, amelyet a f�rfiak ir�ny�tottak. L�zisztrata �kori g�r�g h�lgy a nemi �let megtagad�s�t kezdem�nyezte a f�rfiakkal szemben, hogy a h�bor�nak v�get vethessenek. A francia forradalom idej�n a n�k a "szabads�g, egyenl�s�g, testv�ris�g" ki�lt�s�val vonultak Versailles el�, hogy a n�k v�laszt�jog�t k�vetelj�k. A Nemzetk�zi n�nap hagyom�nya 1857. m�rcius 8-�n indult �tj�ra amerikai n�k demonstr�ci�ival, akik a rossz munkak�r�lm�nyek, �s az alacsony fizet�sek ellen tiltakoztak. A Nemzetk�zi n�nap gondolata el�sz�r a sz�zadfordul�n mer�lt fel. 1866-ban fogadta el a Nemzetk�zi munk�ssz�vets�g a n�k hivat�sszer� munkav�gz�s�r�l sz�l� hat�rozatot. 1909. febru�r 28-�n az Amerikai Szocialista P�rt hat�rozata szerint szerte az Egyes�lt �llamokban megtartott�k az els� Nemzetk�zi n�napot. 1913-ig febru�r utols� vas�rnapj�n �nnepelt�k a n�ket. 1910-ben a Szocialista Internacion�l� r�sztvev�i alap�tott�k meg a n�napot, mint nemzetk�zi �nnepet, tiszteletad�sk�nt a n�k jogai�rt k�zd� mozgalom el�tt, �s seg�ts�gk�nt az egyetemes n�i v�laszt�jog kiv�v�s�hoz. A megeml�kez�s d�tumak�nt pontos id�pontot nem jel�ltek ki. E d�nt�s alapj�n a k�vetkez� �vben, 1911. m�rcius 19-�n els� alkalommal �nnepelt�k a Nemzetk�zi n�napot Ausztri�ban, D�ni�ban, N�metorsz�gban �s Sv�jcban. A gy�l�seken r�sztvev� f�rfiak �s n�k a szavazati jog �s a tiszts�gv�llal�s joga mellett a munkav�llal�s, szakmai tov�bbk�pz�s jog�t is k�vetelt�k, valamint azt, hogy sz�nj�n meg a munkahelyi megk�l�nb�ztet�s. 1914-ben miut�n k�t milli� orosz katona esett el a fronton, az orosz n�k febru�r utols� vas�rnapj�t v�laszott�k, hogy keny�r�rt �s b�k��rt t�ntessenek. N�gy nappal k�s�bb a c�r lemond�sra k�nyszer�lt, �s az ideiglenes korm�ny megadta a n�knek a szavazati jogot. Ez a t�rt�nelmi vas�rnap az Oroszorsz�ban akkor haszn�lt Juli�nusz napt�r szerint febru�r 23-�ra esett, ami az �ltal�nosan haszn�lt Gergely-napt�r szerint m�rcius 8-�nak felel meg. Magyarorsz�gon 1914-ben �nnepelt�k meg el�sz�r a Nemzetk�zi n�napot.