A NEMZETKÖZI NŐNAP

Ez az a nap, amelyet a nők elég komoly harcok és áldozatok árán vívtak ki magunknak. A régi korokban a nők nem voltak egyenrangúak a férfiakkal, de szerencsére mindig akadtak forradalmi beállítottságú lányok és asszonyok, akik foggal-körömmel rakaszkodtak ahhoz, hogy a férfitársadalom elismerését, megbecsülését kivívják a nők számára. Ez a harc nem volt egyszerű, de ma már ott tartunk, hogy ezt a napot nem csak a női szervezetek tartják számon szerte a világon. Az ENSZ is megemlékezik erről a napról és sok-sok ország nemzeti ünnepként jelöli meg.  A Nemzetközi nőnap az egyszerű, de mégis történelmet alakító nők története. A nők évszázadok óta tartó küzdelmében gyökerezik, melynek célja, hogy a nők a férfiakkal egyenlő feltételek mellett vállalhassanak részt a társadalomból. Már az ókori Görögországban elkezdődött a küzdelem azért, hogy a nők nagyobb figyelmet vívjanak ki a társadalomban, amelyet a férfiak irányítottak. Lüzisztrata ókori görög hölgy a nemi élet megtagadását kezdeményezte a férfiakkal szemben, hogy a háborúnak véget vethessenek. A francia forradalom idején a nők a "szabadság, egyenlőség, testvériség" kiáltásával vonultak Versailles elé, hogy a nők választójogát követeljék. A Nemzetközi nőnap hagyománya 1857. március 8-án indult útjára amerikai nők demonstrációival, akik a rossz munkakörülmények, és az alacsony fizetések ellen tiltakoztak. A Nemzetközi nőnap gondolata először a századfordulón merült fel. 1866-ban fogadta el a Nemzetközi munkásszövetség a nők hivatásszerű munkavégzéséről szóló határozatot. 1909. február 28-án az Amerikai Szocialista Párt határozata szerint szerte az Egyesült Államokban megtartották az első Nemzetközi nőnapot. 1913-ig február utolsó vasárnapján ünnepelték a nőket. 1910-ben a Szocialista Internacionálé résztvevői alapították meg a nőnapot, mint nemzetközi ünnepet, tiszteletadásként a nők jogaiért küzdő mozgalom előtt, és segítségként az egyetemes női választójog kivívásához. A megemlékezés dátumaként pontos időpontot nem jelöltek ki. E döntés alapján a következő évben, 1911. március 19-én első alkalommal ünnepelték a Nemzetközi nőnapot Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban. A gyűléseken résztvevő férfiak és nők a szavazati jog és a tisztségvállalás joga mellett a munkavállalás, szakmai továbbképzés jogát is követelték, valamint azt, hogy szűnjön meg a munkahelyi megkülönböztetés. 1914-ben miután két millió orosz katona esett el a fronton, az orosz nők február utolsó vasárnapját válaszották, hogy kenyérért és békéért tüntessenek. Négy nappal később a cár lemondásra kényszerült, és az ideiglenes kormány megadta a nőknek a szavazati jogot. Ez a történelmi vasárnap az Oroszorszában akkor használt Juliánusz naptár szerint február 23-ára esett, ami az általánosan használt Gergely-naptár szerint március 8-ának felel meg. Magyarországon 1914-ben ünnepelték meg először a Nemzetközi nőnapot.